Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tarzan visszatért

2010.11.09

Olyan antikvárium nem esett még utamba felnőtt fejjel, amelyiknek a kirakata előtt ne álltam volna meg egy kis nézelődésre, szemügyre venni a kínálatot. Régi idők régi fedőlapjait, por ette kötések bordóját, zöldjét, kékjét az egymásra hasonlító elöregedettségben. Hogy nincs e közöttük akár egy a régóta keresettek közül.

Akkor is így történt. A kirakatüvegen át hajdani utazások útikönyvei, nagypapává lett gyerekek meseválogatásai, tűnt szerelmek versemlékei, regények és ismeretgyűjtemények néztek ki rám, remélve az érdeklődésemet. Nagyjából a szokásos kínálat.  

Vagy mégse! Jobb oldalon, középtájon, a szomorú kirakat kopottas könyvtömegében ott volt a dzsungel fia! Tarzan! A borítón előtűnőben az őserdő lombjai közül, kezében kés, leeresztve, de szúrásra készen. Balra fönt majom egy ágon, jobbra körlenyomat: Kalandos Könyvek. Közepén: ára 12 forint. Papírkötésben.

A dzsungel fia otthon jutott eszembe újra. Belőle semmi, csak azok az esték, apával meg anyával 56 fényes, veszélyes, zavaros napjaiban, a Tavasz utca 54 szám alatti Szikora ház első lakásában. Azok a napok, amikor mindenki szabadnak érezhette magát: volt kokárdaosztás a fényes utcán, kis műanyag Kossuth címert árultak, a Kinizsit újra Fradinak hívták, orosz helyett németül tanítottak az iskolában. Akkor jelent meg a „Tarzan a dzsungel fia” is! Talán elsőként az addig indexen lévő könyvek közül. Apa szinte áhítatos örömmel hozta, hiszen saját kamaszkorára emlékeztette és esténként, folytatásokban olvasta fel a fűrészporos kályha melegénél. Néha lövések hallatszottak és a rádió az Egmont nyitányt játszotta. A fürdőszobában aludtunk, mert anyáék szerint az volt a legvédettebb. Félelmetes  is volt és mégis szívmelengető. Igen, ez a kiadás, az a kiadás , ott a kirakatban!

Másnap első utam a kirakathoz vezetett, remélve, hogy nem vette meg más. Valaki, akinek az apja ugyanúgy felolvasta 56 fényes, veszélyes, zavaros napjaiban. Amikor lövések hallatszottak és a rádió az Egmontot játszotta.

Nem! A dzsungel fia várt rám! A Tarzan könyvet kérem a kirakatból – mondtam az eladónak. A hölgy kiemelte. Annyit mondott 330 forint. Csak az utcán lapoztam bele. „Felelős a Kossuth Könyv- és Lapkiadó igazgatója. Budapest 1956” Lehetne akár az a példány is, amiből apa olvasott fel akkor-villant át rajtam. De ebbe, már erőm sem volt belegondolni.

 

 (Átvéve a szerkesztő www.tizesvillamos.eoldal.hu weboldaláról)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

zsotza04@gmail.com

(Kovács "Zsotza" Zsolt, 2010.12.27 14:35)

Nagyon jó volt elolvasni,képzeletben én is az ötvenes évekbe mentem vissza... Tényleg lehet,hogy az eredeti könyvet Kaptad vissza. (Vásároltad vissza.)